Március végén ismét a sajt volt főszerepben: a Böjti Csemege – Kárpát-medencei sajtmustra című rendezvényen számos kézművessajt-termelő és kisüzem vett részt, és bemutatta termékeit, illetve azok jellegzetes világába is betekintést nyerhettünk. A Magyar Sajtkészítők Egyesületének zsűritagjai értékelése nyomán az ötven benevezett mintából négy arany-, tizenegy ezüst- és négy bronzérmes tejtermék került ki.
Sajt itt, sajt ott, viszont a rendezvény egyik különlegessége a méz volt, köszönhetően a Csíkpálfalvi Mézözön kezdeményezésnek. A Böjti Csemege alkalmával rendezett helyi termékek vásárán egy bőséges, szemet gyönyörködtető, ízlelőbimbókat hergelő mézkiállításnak lehettek részesei a Csíkszereda főterén megforduló látogatók.
Az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) keretében vissza nem térítendő európai forrásokból finanszírozott Mézözön projektben termelőkből és szakmai szervezetekből összeállt partnerség elsődleges célja hogy a helyi méhészek közösen azon dolgoznak, hogy a legfinomabb és legfrissebb mézet juttassák el vásárlóikhoz a rövid ellátási láncon keresztül.
– Szinte azt mondhatnánk, hogy a megyénkben az elmúlt években beindult tejtermelők példáját másoltuk le. Azért mondom, hogy szinte, mert Hargita megyében működő szervezetek közül talán a méhészegyesület a legrégebbi, valamikor az 1950-es években alakult meg. Ugyanakkor azt is mondhatom, hogy igen, tanultunk a tejtermelők szövetkezéseiből, átvettük tölük a jó példákat, s azokat beépítettük a saját partnerségünkbe – meséli Lajos Ferenc, a Mézözön partnerség projekt-felelőse.
Azt tapasztalták, hogy közösen sokkal jobban el tudják adni a termékeiket, és jobban tudják segíteni a méhészek mindennapi tevékenységét. Rövid ellátási láncban gondolkodnak, hogy a termelőtől egyenesen a fogyasztókhoz kerüljön a méz, kereskedő vagy más közvetítő kihagyásával. Így a fogyasztók sokkal frissebben kapják kézhez az árut, ráadásul olcsóbban. 50 km-es körzetben ingyen kiszállítják a termékeket. A helyi piacokon már jelen voltak, ezt kívánják fenntartani és tovább erősíteni, mivel így amellett, hogy a termék is frissebb, megtakarítják azt a többletköltséget és pluszenergiát, ami a távolabbról való szállítással járna.
Céljuk megvalósítása érdekében sikeresen pályáztak az Országos Vidékfejlesztési Programon belül vissza nem térítendő európai forrásokra, az összesen 248 401 eurós fejlesztési terv megvalósításához az uniós forrásokból 207 645 euró áll rendelkezésükre, a résztvevők hozzájárulása pedig 40 756 euró, amelyekből több gépet, eszközt sikerült beszerezniük: egy elektromos raklapemelőt, utánfutót, érlelő-, krémméz-homogenizáló, melegítőberendezést, valamint egy fertőtlenítő-, töltő-, dugaszoló-, címkézőgépet.
– Ez a projekt, valamint maga az uniós finanszírozás lehetősége nagyon fontos segítség az itteni méztermelőknek, és valószínűleg más ágazatokban gazdálkodóknak is egy kiemelt lehetőség. Hogy sikerre tudjuk vinni, a szakma iránti elköteleződésen és alázaton kívül arra van szükség, hogy mi termelők összefogjuk, a velünk való összefogásra buzdítsuk a fogyasztókat is, és a kölcsönös tisztelet mentén működtessük a rövid ellátási láncot az élelmiszeriparban. Így munkahelyek jönnek létre, termelők megélhetése lesz biztosítva, a fogyasztók pedig kiváló minőségű és egészséges élelmiszerhez jutnak. Úgy a gazdasági fejlődésben, mint a szociális, vagy akár az egészségügyi ellátó rendszerre nyomás csökkenésében is látszani fog, a kevesebb rászoruló és kevesebb beteg szintjén – fogalmazta meg Lajos Ferenc a rövid ellátási láncok lényegét.
Forrás: Hargita Népe